Description
Álom a vár alatt by Áprily Lajos / Két verses elbeszélés / Illustrated by Würtz Ádám Rajzaival / Móra Ferenc Könyvkiadó / Hardcover / Two Hungarian epic poems
Hardcover 1987
ISBN: 9789631152623 / 978-9631152623
ISBN-10: 9631152626
Pages: 45
PUBLISHER: Móra Ferenc Könyvkiadó
LANGUAGE: Hungarian / Magyar
Hungarian Description:
Száz éve, 1887-ben született Áprily Lajos Erdélyben, a Székelyföldön. Hegyek-völgyek, páfrányos erdők, pisztrángos patakok tündérvilágában élte gyermekkorát Parajdon. A Rapsonné várának regéjét onnan hozta, akárcsak költészetének természetközelségét, álomvilágát, különös varázsát. Verses elbeszélését négy unokájának ajánlja - a mű születésekor ugyanis első unokája már nem, hatodik unokája még nem élt. Hallgassátok Ti is, hogyan mesél a nagyapa a visegrádi vár tövében Rapsonné váráról, a pelét zsákmányoló Dénkóról, az egykori székely kislegény kalandjáról. Würtz Ádám színes ceruzája hozza még közelebb hozzátok ezt a csodavilágot.
About the Author:
Lajos Áprily (birth name Lajos Jékely) was a Hungarian poet and translator who won the 1954 Attila József Prize for his contributions to Hungarian literature. Áprily was born 14 November 1887 in Brassó, Austria-Hungary (now the city of Brașov in Romania) and died 6 August 1967 in Budapest; he was the father of Zoltán Jékely (1913-1982), also a poet and translator.
Áprily's poems usually made use of classical forms and versification; they are characterized by impressionistic descriptions of nature. Major themes of his poetry are nature, family, grief over the loss of loved ones, and the ideas of peace, humanity and mutual respect between individuals and nations. His basic mood is warm, melancholic, reserved and unpretentious. He was a champion of disciplined, tight forms; his style embodied elegance, taste and refinement. From 1921 to 1965 he published several collections of poems and translations from French and Russian; he also wrote verse dramas, translating Pushkin's Eugene Onegin, Ibsen's Peer Gynt and other works.
Áprily Lajos, született Jékely János Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító. Jékely Zoltán édesapja.
Elemi iskoláit Parajdon végezte, középiskoláit a székelyudvarhelyi gimnáziumban kezdte, tizenkét éves korában, 1899-ben családjával Kolozsvárra került. A református kollégiumban tanult, tanárai közt volt Kovács Dezső és Seprődi János. 1909-ben a kolozsvári egyetem bölcsészkarán szerzett magyar–német szakos képesítést.
Egyhónapos párizsi útjáról visszatérve Nagyenyeden lett tanár: előbb a Bethlen Kollégium tanítóképzőjében, 1910-től a gimnáziumban. A következő évben feleségül vette Schäfer Idát. Kisebb-nagyobb megszakításokkal tizenhét évig tanított a „dús hagyományú” városban, e „remete évek” alatt kiállt Ady költészete mellett. Egy versét névtelenül már 1905-ben közölte az Egyetemi Lapok, majd 1909-ben Jékely Lajos néven az Erdélyi Lapokban jelentkezett, Kovács Dezső azonban megrótta „modern” hangja miatt, mire a költő évekig nem kísérletezett újabb publikálással. Verseit Áprily Lajos néven először 1918 tavaszán Szentimrei Jenő közölte az Új Erdélyben, majd a Szászváros és vidéke, az Erdélyi Szemle, Napkelet, Zord Idő, Pásztortűz adott helyet írásainak. Ugyanakkor az Erdélyi Irodalmi Társaság és a Kisfaludy Társaság mellett a Kemény Zsigmond Társaság is tagjává választotta.