• Design – Vető Gábor
• Guitar – Csiszár Ferenc
• Orchestra – Óbudai Danubia Szimfónikus Zenekar
• Photography By – Vigh Csaba
• Saxophone – Kató Zoltán
• Vocals – Balczó Péter, Homonnay Zsolt, Kozma Rózsa, Nagy Sándor, Polyák Lilla

Bevált, és láthatóan-hallhatóan jól működik az a recept, amelyet kitaláltak az Adagio férfi énektrió létrehozói, kiötlői. Azaz hogy párosítsuk, vegyítsük a különböző zenei műfajokat, gyúrjuk egybe egy populáris előadásmódba az operát a könnyűzenével, a könnyűzenét írjuk át drámaibb előadásmódba vokális zenévé. Ennek az úgynevezett crossovernek világszerte nagy az ázsiója mostanság, és rengeteg a rajongója is. Ám ahhoz, hogy jól csináljuk, nagy odafigyelés, tehetség, szorgalom és megfelelő zenei hozzáértés, alázat is kell. Ez az, ami megvan az Adagioban, és ettől is tudnak sikeresek lenni immár 2005 ősze óta, amikor is megjelent az első albumuk. Most pedig már a harmadikkal rukkolt elő a három sármos férfi: Homonnay Zsolt, Balczó Péter és Nagy Sándor.

Ez a mostani anyag méltó folytatása az elődeinek, és hasonlóképpen építkezik, azaz világslágerek és hazai sikerdalok feldolgozásait hallhatjuk Adagio-stílusban, nagyon sok érdekességgel. Azt már nem kell ecsetelni, hogy a fiúk hangja mennyire illik ehhez az előadásmódhoz, hiszen mindegyiküké iskolázott, tisztán és szépen szól, nem csak a stúdiókörülmények között, hanem élőben is. Nagyon jól alkalmazzák a többszólamot, a váltott éneklést és a vokálokat. Támaszkodnak egymás hangjára, így biztosítva az egységet. A zenék ehhez hasonlóan igényesek, kidolgozottak, köszönhetően a hangszerelésben nagy munkát végző Pejtsik Péternek, Riederauer Richárdnak és Czomba Imrének.

A dalok választása pedig ismét igén sokrétű. A sort rögtön a Jégszív nyitja (így erre a lemezre is jutott egy Demjén-szerzemény), és a feldolgozások között olyan magyar slágerek szerepelnek, mint a Cserháti Zsuzsától és a Generáltól ismert Könnyű álmot hozzon az éj, vagy Máté Pétertől az Ez majdnem szerelem volt (méghozzá az eddig nem hallott, kiadatlan szövegváltozattal). A kölföldi szerzemények közül érdemes megemlíteni Bach klasszikus szerzeményét, az Airt, amelyhez Homonnay Zsolt írt magyar szöveget, aztán Borodin Igor hercegét, amely Érintés címmel került fel a CD-re, a már jól ismert Webber-művet, Az Operaház fantomját, Paul Anka nagy slágerét, a Te vagy a végzetemet (You Are My Destiny). No és persze a rockzenei átiratok sem maradhattak el.

Így itt van a Queen és Brian May tétele, a Too Much Love Will Kill You, aztán az ABBA-tól a The Winner Takes It All (milyen érdekes a megszokott ABBA-női hang helyett most férfiénekkel meghallgatni!), és Meat Loaf nagy dala, az I’d Do Anything For Love (But I Won’t Do That). Ez utóbbiban az Adagio-lemezeken először női ének is szerepel Homonnay Zsolt felesége, Polyák Lilla jóvoltából. Szintén érdemes még megemlíteni a Shame About The Dreams szerzeményt, amelybe szervesen illeszkedik Beethoven Örömódájának zenéje, de a dal mégis arról szól, hogy sajnos mennyire más lett ahhoz képest a világ, mint ahogy ezt az Örömóda írásakor a zeneszerző várta.