A várakozás megszentelése by Gyökössy Endre / Elmélyüléshez, felkészüléshez Advent minden napján / Szent Gellért Kiadó és Nyomda / Sanctified anticipation / Daily preparation for Advent

Paperback 2017

Pages: 110 

Product code: GyokossyPB9

ISBN: 9789636967291  /  978-9636967291

ISBN-10: 9636967296

Publisher: Szent Gellért Kiadó és Nyomda

Language: Hungarian / Magyar

Hungarian Description: 

Istent szeretné valaki megtalálni?
Keresse Jézus Krisztusban!
Ő egyszer így mondta:
“Aki engem lát, látja sz Atyát”.
Ha lehunyja a szemét akkor látni fog.
Ma is van csipkebokor, ahonnan megszólal az Isten! Isten ma is újra és újra szól hozzánk, szavakkal is a Bibliából! Tessék csak olvasni az Evangéliumot, újra és újra, és egyszer csak kigyullad a csipkebokor, és hang szól belőle, és beszélni, sugározni kezd Isten dicsősége ebből a csipkebokorból. Ezért kell egyszer-egyszer eltűnni a zűrzavarból, a lármából a magunk kis pusztájába…

Egy elmélkedés:

Az Úr útját készítsük el!

Mert Ő mondja: „A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek.” Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!
2Kor 6,2

Valaki mondotta egyszer, hogy ilyenkor advent elején számára megkezdődik a szaladgálás, a készülődés, mert nála gyűlik össze az egész család. Sokan vannak, sokan lesznek. Elkezdi a takarítást, bevásárlást, ajándékvásárlást, és mire mindennel elkészül – így mondta –: „addig én tökéletesen kikészülök.”

Nem hinném, hogy ő az egyedüli, aki mire karácsony estére mindennel elkészül, addigra egy kicsit kikészül. Egy asszony mondta:
„Olyan fáradt voltam, hogy kiszöktem a konyhába, és ott később nagy nevetésre ébredtem
– ugyanis elaludtam a kis hokedlin a halálos fáradtságtól. Még ma is restelkedem, hogy ott állt a család, és nevetett rajtam. Aztán félig felborult a karácsonyfa, férjem elkapta, nem gyulladt ki semmi, de összevesztünk az összetört díszeken. Máskor meg a kocsonya esett le a szőnyegre, és egész szenteste azt tisztítottuk ketten. Alig volt még olyan karácsonyunk, amikor valami rossz ne történt volna. Ez ké- szít ki, mire elkészülünk.” – Mire minden bekerül a karácsonyi asztalra, félő, hogy onnan Jézus Krisztus kikerül.
Nem tehetek róla, akárhányszor kezdődik az advent, szinte kényszeresen eszembe jut Kodolányi Jánosnak egy döbbenetes novellája, A keresztelő a címe. Megszületik végre az első gyermek a nagygazda családba. Ahogy hazajönnek a templomból a keresztelőről, az anya leteszi a vendégszoba díványára a pólyás gyermeket, mondván, hogy majd a nagymama beviszi a maga szobájába. Ám a nagymama ezzel-azzal el van foglalva, s jönnek a vendégek, már egy kicsit kapatosan, és mivel az előszobafogas megtelt, az ágyra dobálják a bundáikat, észre sem veszik, hogy ott van a pólyás is. Mire a keresztelési ünnepség véget ér, és megünneplik az újszülöttet, megfullad a gyermek.
Megrendítő ez a Kodolányi-novella, de ugye értjük, hogy miért idéztem fel? Mire véget ér a karácsonyunk, meg ne fulladjon a sok mindenben, amit rádobálunk a szeretet ünnepére! Meg ne fulladjon a karácsonyunk, Isten irgalmazzon nekünk!