A köz hasznára - az ég kegyelmével by Csetri Elek - id. Frivaldszky János / Frivaldszky János a jezsuita tudós és feltaláló / János Frivaldszky jesuit scientist and inventor (1730 - 1784) / Metem Könyvek 42 / Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség

Paperback 2003

PAGES: 160

ISBN: 9789638472809  /  978-9638472809

ISBN-10: 9638472804

PUBLISHER: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédiai Munkaközösség

LANGUAGE: Hungarian / Magyar

Minerologia mangis principatus Transilvaniae - Metalla, Semi-Metalla - Sulphura, Salia, Lapides & Aquae consripta

Joanne Fivaldszky Societatis Jesu Sacerdote

Hungarian Description:

Nevét manapság jóformán csak a tudománytörténet és lexikonok tarják számon. Pedig Fridvaldszky János jezsuita, korának jeles tudósai közé tartozott, sokirányú tevékenységével, kitartó munkájával, s mint művelődésünk jelentős személyisége ma is figyelmet érdemel. Élete és munkássága egyben betekintést nyújt a 18. század viszonyaiba, politikai, egyházi és tudományos életébe, ezért sok tanulsággal és információval gazdagíthatja a szakembert és a közönséget egyaránt.
Egy méltatlanul elfeledett tudósról szól e könyv. Fridvaldszky János mellőztetésében az utolsó fél évszázadban bizonyára annak is része volt, hogy a jezsuita rend tagja volt. írásunk azt a célt szolgálja, hogy mintás élete és tudományos munkálkodása bemutatásával művelődési múltunk egy hiányzó pászmáját töltse be.
A könyvet két egymásba torkolló igyekezet hozta létre. Egyrészt Csetri Eleknek a tudósra vonatkozó kutatásai ihlették, másrészt id. Frivaldszky Jánosnak családja neves tagja iránti érdeklődése és vizsgálódásai serkentették.
A Fridvaldszkyt megemlítő munkákon kívül - beleértve a két szerző róla írt előtanulmányait - könyvünk alapjául eddig feltáratlan levéltári és kézirattári források szolgáltak. Természetesen tudósunk személyiségének tudománytörténetbe építéséhez a történettudomány és művelődéstörténet által elért eredmények elengedhetetlenek voltak. Fridvaldszky János ásványtani-földtudományi tevékenysége értékelésében a szaktudomány hivatott képviselője, Dr. Papp Gábor geológus, tudománytörténész, a Magyar Természettudományi Múzeum főmuzeológusa segítette a szerzőket. Hozzájárulásáért ezúton is köszönetet mondunk.

Tartalom / Contents:

Bevezető 7
I. ÉLETE 9
1. Származása. Ifjúkora. Tanulmányai (1730-1761) 9
Származása 9
Pozsonyi gyermekkora 12
Gimnazista Pozsonyban
Belépése a jezsuita rendbe. Nagyszombat 21
A bécsi egyetemen 23
Tanárképzőn Szakolcán 24
Ismét Bécsben. Természettudományos tanulmányai 26
Oktatás Budán, majd Nagyszombatban 30
Bécsben a teológián 32
Teológián Nagyszombatban 32
2. Élete virágkora (1761-1773) 39
Tanár Bazinban 39
Erdélyben. Gyulafehérvár 40
Kolozsvár egyetemén 42
Tudományos munkásságának kezdetei. Ásványtani kutatások és művek 53
Tudóstársai 54
Hadik András gubernátorsága 58
Munkássága „ kísérleti fizikusként." Az erdélyi Mezőgazdasági Egyesület 60
3. Kolozsvárott világi papként (1773-1776) 65
A jezsuita rend feloszlatása 65
Born támadása a jezsuita Fridváldszky ellen 67
Irányváltozás munkásságában 70
Búcsú Kolozsvártól 72
4. Szepesi kanonok (1777-1784) 71
Szepeshelyen 72
Kanonoktársai 74
Káptalani dékán, árvái főesperes 75
Amíg egy tudományos életmű lecseng 77
A püspöki aula költője, lelkiségi író 81
Címzetes apát, liptói majd szepességi főesperes 82
Egy jezsuita kanonoki gazdálkodása 83
Ékkövek szakrális célra 85
Halála 87
II. TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA 89
1. Földtudományok 90
A De ferro 90
A Minerologia mondanivalója 93
A Minerologia méltatása 108
Ásványi nyersanyag-kutató 119
2. Vegytan és botanika. A feltaláló és felfedező. A papírgyártás 121
Csicsókakenyér és kukoricapálinka 122
A gyékény papír 123
Díszbútorfák, ipari növények 125
A szkumpia (cserszömörce) 126
Az Atlas Botanicus 129
3. Az agárszakíró 131
A Dissertatio 131
Méhészet 137
4. A gazdaságpolitikai gondolkodó 139
Az 1768-i erdélyi jelentés 141
A Projectum oeconomicum 142
5. A történetíró 145
Az Inscriptiones 145
Okleveles források gyűjtője 147
A Reges Ungariae Mariani 148
6. A teológiai-lelkiségi író 149
Rövidítések 153
Fridvaldszky János műveinek bibliográfiája 159
Nyomtatásban megjelentek 159
Kéziratos művek 160

Fridvaldi Fridvalszky János, névváltozat: Fridvaldszky (Pozsony, 1730. december 13. – Szepeshely, 1784. május 3.) bölcsészdoktor, apátkanonok, természettudós.

Fridvalszky János és Tatay Anna-Mária fiaként született, öt gyermekük közül ő volt a legidősebb. 1730. december 13-án keresztelték meg a pozsonyi Szent Márton koronázó templomban.

Elemi iskoláit Pozsonyban végezte a jezsuitáknál. 1746. október 18-án Bécsben belépett a jezsuita rendbe. 1747–48-ban mint másodéves novícius ment Bécsbe. 1748–49-ben filológiát tanult Szakolcán, 1750–51-ben a bölcselet második évét, a fizikát Bécsben hallgatta. 1752–53-ban Pozsonyban, majd 1753–55-ben Bécsben tanult felső matematikát. 1755–56-ban Budán tanította a felső retorikai osztályt, majd 1756–57-ben Nagyszombatban szintén retorikát oktatott. 1757–59-ben Bécsben végezte a teológia első két évét, 1759–60-ban Nagyszombatban a harmadikat. 1761-ben fejezte be tanulmányait.

1760-ban szentelték pappá Nagyszombatban. Bécsben Frivaldszkynak írta a nevét, később állandósult a Fridvaldszky névváltozat.

1761–63-ban Bazinban szintaxist és grammatikát tanított, valamint vezette a diákkongregációt. Emellett ő írta a házi krónikát, lelkipásztor volt, és az énekkar vezetője. 1763–64-ben Gyulafehérvárott szintaxist és grammatikát tanított, s ugyancsak diákkongregáció vezető volt, valamint rendi krónikás, emellett helyőrségi tábori pap és magyar–német–szláv nyelvű lelkész.

1764-től Kolozsvárott tanította a latin nyelvet és a matematikát, azután ugyanott templomi magyar hitoktató, rendi krónikás volt, s egy több mint 10 000 kötetből álló könyvtár könyvtárosa a rend föloszlatásáig (1773).

Beutazta Erdélyt annak mineralógiáját tanulmányozva. 1769-től az egyetemi oktatást befejezte, helyette a könyvtári, laboratóriumi kutatásra és a terepmunkára helyezte a hangsúlyt. 1775-től a kolozsvári szeminárium regense volt.

Munkásságáért Mária Terézia királynő előbb száz aranyat, majd kétszáz aranyforint évi nyugdíjat és apátságot adományozott neki. 1776. október 1-jétől Szepes vármegyei kanonokká nevezték ki, 1777. május 2-ától árvai főesperes lett, majd 1780-tól Liptó vármegye főesperese és táblabírája volt. 1783-ban a szepesi székesegyház főesperességét is elnyerte.

Dendrológiai tanulmányokat is folytatott, a papírgyártás korszerűsítése terén elért eredményei figyelemreméltóak.