null

A kápolnai földosztás / AUTHOR: KRÚDY GYULA / Magvető Könyvkiadó, 1982 / Paperback

No reviews yet Write a Review
$29.99
SKU:
9632717139
UPC:
9632717139
Weight:
15.00 Ounces
In Stock & Ready To Ship!
Current Stock:Only left:

Frequently Bought Together:

Total: Inc. Tax
Total: Ex. Tax

Description

A kápolnai földosztás

Author / Szerző: Krúdy Gyula
ISBN: 9632717139
Publisher / Kiadó: Magvető Könyvkiadó
Year of Publication / Kiadás Éve: 1982
Language / Nyelv: Hungarian / Magyar
Pages / Oldalszám: 55
Product Type / Termék Típusa: Paperback / Puhafedeles
Printed In / Nyomtatva: Hungary / Magyarország

Overview

A kápolnai földosztás is a powerful work by the Hungarian author Krúdy Gyula, published by Magvető Könyvkiadó in 1982. The novella is a reflection on social and economic changes in Hungary, exploring themes such as land distribution and the impact of these events on people's lives and identities. The short length of the book (55 pages) does not diminish its significance, as it presents a poignant insight into the societal issues of the time.

This story is a perfect example of Krúdy’s skillful portrayal of Hungarian life, with a focus on the local, small-town environment and the complex relationships between individuals and the land they inhabit.

A kápolnai földosztás Krúdy Gyula egy erőteljes műve, amelyet a Magvető Könyvkiadó adott ki 1982-ben. A novella a társadalmi és gazdasági változások tükröződése Magyarországon, és olyan témákat dolgoz fel, mint a földosztás és azok hatása az emberek életére és identitására. A könyv rövid hossza (55 oldal) nem csökkenti jelentőségét, hiszen mély betekintést nyújt az akkori társadalmi problémákba.

Ez a történet Krúdy mesterséges ábrázolásának tökéletes példája a magyar életnek, különös figyelmet fordítva a kisvárosi környezetre és az egyének és a föld közötti bonyolult kapcsolatokra.

Interesting Facts

  • Hungarian Literary Classic / Magyar Irodalmi Klasszikus: A kápolnai földosztás is one of Krúdy Gyula's notable works that highlights his contribution to Hungarian literature, particularly in capturing the complexities of rural life and societal transformation.
    A kápolnai földosztás Krúdy Gyula egyik figyelemre méltó műve, amely kiemeli hozzájárulását a magyar irodalomhoz, különösen a vidéki élet és társadalmi átalakulások bonyolultságának ábrázolásában.

  • Short, Powerful Read / Rövid, Erőteljes Olvasmány: Despite its brief length, the novella leaves a lasting impression with its thought-provoking themes and nuanced characters.
    A rövid terjedelme ellenére a novella tartós benyomást kelt elgondolkodtató témáival és árnyalt karaktereivel.

Publisher

Magvető Könyvkiadó is one of Hungary's leading publishers, known for releasing literary works that reflect the nation's cultural heritage and history.
A Magvető Könyvkiadó Magyarország egyik vezető kiadója, amely híres olyan irodalmi művek kiadásáról, amelyek tükrözik a nemzet kulturális örökségét és történelmét.

We value your feedback!

Share your thoughts and enjoy the rich storytelling of Krúdy Gyula!
Ossza meg véleményét, és élvezze Krúdy Gyula gazdag történetmesélését!

Hashtags

English:
#AkápolnaiFöldosztás #KrúdyGyula #HungarianLiterature #ShortStory #MagvetőKönyvkiadó #HungarianNovella

Hungarian (Cimkék):
#AkápolnaiFőldosztás #KrúdyGyula #MagyarIrodalom #RövidTörténet #MagvetőKönyvkiadó #MagyarNovella

 

A szerzőről:

 

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.

1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.

1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.

1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.

Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.

1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.

1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.

1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.

1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.

Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.

Product Reviews

No reviews yet Write a Review