Description
A kapcsolati tőke szociológiája / Sik Endre / ELTE TÁTK / 2012
Kiadó: ELTE TÁTK
Kötés típusa: kartonált
ISBN: 9789633121184 / 978-9633121184
A könyv valamennyi fejezete ugyanarra a kérdésre keresi a választ: miként működik és hogyan hat a „kapcsolati tőkésekre" és a társadalom egészére a kapcsolati tőke. Három nekifutással a gazdaság különbözői dimenzióiban törekszem bemutatni hogyan értékelődik fel a kapcsolati tőke olyan feltételek között, amikor az alternatív megoldások hiánya okozta kényszerek és lehetőségek ezt indokolják. Ennek során rápillantok a kalákára, a munkaerőpiac és a vállalkozói szféra „gyenge" és „erős", rendies, illetve „megszemélyesített" kapcsolataira, majd a taxisblokád egy lehetséges keletkezéstörténetén keresztül, vagyis egy sajátos munkaerő-piaci szubkultúrába ágyazottan és egy csapás (mint látni fogjuk, előre nem látható, hirtelen bekövetkező, nagy és negatív hatású esemény) hatására adott váratlan reakció során mutatom be a kapcsolati tőke működését. Ezután a politika működését veszem górcső alá. Kezdem a szocializmus „kapcsolatteremtő" működési módjának felvázolásával, folytatom az (aczél)háló elemzésével, vagyis a létező szocializmus nem létezőnek tekintett kapcsolati tőkéjének Aczél György személyében megtestesülő sajátos megjelenési formájával. Következik a pre-posztszocializmus időszaka (vagyis az 1980-as évek második fele, amikor – utólag már tudjuk – a szocializmus kiszenvedése megkezdődött), aminek fontosságát az adja, hogy ebben az időszakban jöttek létre (erősödtek fel, kristályosodtak ki) azok a folyamatok és intézmények, amelyek a posztszocializmus kapcsolati tőke érzékenységét megalapozták. Feltételezem ugyanis, hogy a kapcsolati tőke a posztszocializmusban egyfelől a korábban tett beruházások tehetetlenségi ereje miatt volt erős (olyannyira, hogy több tekintetben képes volt a rendszerváltás menetét a saját érdekeinek megfelelően befolyásolni), másfelől rendszerváltás-specifikus folyamatok növelték az amúgy is meglévő beruházások értékét. Végül kishazánkat, mint kapcsolat érzékeny kultúrát jellemzem, amelyre a kapcsolati tőke útfüggőséget kikényszerítő ereje e jellemző. Arra vagyok kíváncsi, hogyan válik a kapcsolati tőke a gazdasági és politikai cselekvés „melegágyává" illetve, hogyan lesz ebből a közjószágból „közrossz".
