A genius loci - Irodalom és építészet by Kollár Árpád, Tamáska Máté / Martin Opitz kiadó 2019 / Paperback / TérTár / Architecture & Literature

Paperback 2019

ISBN: 9789639987555  /  978-9639987555

ISBN-10: 9639987557

PAGES: 232

PUBLISHER: Martin Opitz kiadó

LANGUAGE: Hungarian / Magyar

Hungarian Description:

Christian Norberg-Schulz szerint az építészet a költészet körébe tartozik. Tény, hogy a városok, tájak, falvak és épületek értékelésében a szépirodalom és a szociográfia is fontos szerepet játszik. Az írók hasonlatokkal, asszociációkkal és emberi tulajdonságokkal ruházzák fel az élettelen köveket és az élő, de a történelem iránt közömbös természetet. Az irodalomnak is köszönhetjük, hogy vannak otthonos helyeink, bátrabban mozoghatunk térben és időben. Az irodalom átsegít a mezsgyén, amely a tér geometriája és a hely szelleme között húzódik. Hamvas Béla sokszor és méltán idézett gondolatából inspirálódva a könyv tanulmányai megidézik a Petőfi megírta reformkori Pestet, a gangokkal teli századfordulós Budapestet, a mesés Kalotaszeget, a szociográfia felfedezte műemlékfalut, Hollókőt, illetve a kortárs vidékirodalom költészetté emelt faluképeit. De bejárhatjuk a Délvidék géniusza mellett a pécsi Uránvárost, és mesélni kezdenek Róma kövei is. A remekül megírt tanulmányok az épített környezetet szövegként látják és láttatják. Az építészet így válik költészetté, a genius loci pedig egy sajátos megismerési formává, amelyben a kövek és a táj megszólítják az embert.

Tartalom / Contents:

KOLLÁR Árpád – TAMÁSKA Máté: Genius loci. Egy módszertani fogalom

KARDEVÁN LAPIS Gegely: „De jöszte be Múzsám a’ Városba velem”. Sétáló versek poétikája Faluditól Petőfiig

KOVÁCS Krisztina: A modernség helyei a magyar irodalomban

ROGINER Oszkár: Háborúban hallgatnak a múzsák? Térreprezentáció és térrel való azonosulás a második világháború alatt a Bácskában és a Muravidéken

LOVRA Éva: Szocialista modernizmus Tolnai Ottó „hiányképzetének” mátrixában

KOLLÁR Árpád: Egy monarchiabéli fürdőv.ros epicentruma. A Homokvár Tolnai Ottó költészetében

PATAKI Viktor: Szajla. Egy falu megjelenése alvég és felvég között

HARLOV-CSORTÁN Melinda: Hollókő, az (újra)teremtett genius loci

EPLÉNYI Anna – KARDEVÁN LAPIS Gergely: Kalotaszeg tájnarratívái. Metaforikus és műfaji rétegek

N. KOVÁCS Tímea: Bányák és lakótelepek. Pécs-Uránváros egy szociográfia tükrében

BALAJTHY Ágnes: Róma örökmozgó kövei. Cs. Szabó László útirajzai és a genius loci

NÉMETH Krisztina: A helyek szellemétől a terek erejéig. A kortárs szépirodalom szociografikus olvasata

A társadalommérnök. Az épített környezet olvasatai a 20. század közepén (kiállítási katalógus)

Christian Norberg-Schulz (23 May 1926 – 28 March 2000) was a Norwegian architect, author, educator and architectural theorist. Norberg-Schulz was part of the Modernist Movement in architecture and associated with architectural phenomenology. In the 1950s and 1960s, Norberg-Schulz practiced as an architect both alone and in collaboration with Arne Korsmo, with whom he co-designed the famous row houses at Planetveien Street in Oslo, where both of them lived with their respective families. Norberg-Schulz became progressively disillusioned with practice, just as his first book, "Intentions in Architecture", started to earn him international acclaim as an architectural theorist. His later theoretical work of the 1970s and 1980s moved from the analytical and psychological concerns of his earlier writings to the phenomenology of place, and he was one of the first architectural theorists to bring Martin Heidegger to the field. His book Genius Loci: Towards a Phenomenology of Architecture (1979) was widely influential in Europe and the Americas. He is recognized as a central figure in the architectural phenomenology movement. He is also well known internationally both for his books on architectural history (in particular Italian classical architecture, especially the Baroque) and for his writings on theory.