Description
A Garrenek műve I-II. / AUTHOR: MÁRAI SÁNDOR / Stephen Vorosvary - Weller Publishing Co. Ltd.
ISBN: 9780920004289 / 978-0920004289
PRINTED IN HUNGARY
LANGUAGE: HUNGARIAN / MAGYAR
Újszerű állapot.
Márai Sándor életműve egy család és egy város pusztulását tárja elénk. Minden emberi közösségben - a legkisebbekben éppen úgy, mint a legnagyobban - elkövetkezik a pillanat, mikor az együttélés feltételeit megsérti valamilyen külső erő. Ez a külső erő a halál" és az idegenek". Egy polgári család gyermekei összegyűlnek a világ minden tájáról a haldokló apa betegágya köré. Az apának és a családnak az a híre a maguk világában, hogy művészek" - s művük nem más, mint az a magasrangú polgári műveltség, a civilizációnak egy mély és bensőséges válfaja, melynek a regény hősei a Garrenek képviselői a régi város társadalmában. Ez a mű" mely áthatja a Garren-család tagjait, egy napon bomlani kezd. Az apa megbetegedett és a várost megtámadták, elfoglalták az idegenek. A haldokló apa átadja művét - ezt a sejtelmes, varázslatos civilizációt - gyermekeinek és utódainak. E gesztus köré, mely egyszerre valóságos is, jelképes is, e nemzedékváltás" köré építi fel Márai a nagy művet, hatalmas emberi panorámájával, sűrű légkörével, forró hangulatával. Hitler személyiségét", démoni hatalmát senki sem ragadta meg lényegesebben, mint Márai. Az író tisztán látja a háború előtti halódó társadalom egész erkölcsi és kulturális beállítottságát: az összetettség, a bonyolultság, a szabad verseny és az erkölcsi felelősségérzet hiánya, a mind mohóbb élvezeti vágy s a mind bűntudatosabb, tehát annál támadóbb szellemű fosztogatási, vagy civilizáltan nyerészkedésnek és keresetnek nevezett vágy összjátéka valamilyen tűrhetetlen feszültséget teremtett már az életben." És hozzáteszi:,,talán ezért szólalt meg a Hang". A Führer" beszéde a berlini Sportpalastban egyik legizgalmasabb fejezete a műnek, a különlegesen emlékezetes történelmi regények széles, színes, elhihető erejű tablói mellé állítható. Vagy gondoljunk Garren beszélgetésére a német könyvkereskedővel, vagy a szorongatóan szép délutánra a belső emigrációba vonult nagy német íróval - mindenütt Márai elemző, mégis láttató művészetének kimagasló csúcsaival találkozunk. "A szavak székesegyházának" nevezte egyik kritikusa ezt a művet, mely lenyűgöző szerkezetével, finom részletszépségeivel, arcképeivel és sodró erejű eseményeivel irodalmunk legnagyobb művei közé tartozik. "A Garrenek műve" nemcsak Márai életművének, hanem a modern regényírásnak kiemelkedő, jövőbe mutató alkotás.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
