2013 novemberében már másodszor rendezett a Magyar Szemiotikai Társaság, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Felnőttképzési Intézetének Identitáskutató Műhelye és a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti TanszékénekÚj demokráciák és a humán kommunikációkutatócsoportja konferenciát Szegeden. A konferencia előadásai közül 16 került be kötetünkbe. Mivel nem láttuk értelmét a tematikus tagolásnak, a legegyszerűbb megoldást választottuk: a szerzők névsorrendjében rendeztük össze a tanulmányokat, ezzel azt a kaleidoszkópszerű összhatást értük el, amely az egész konferenciára jellemző volt. A sokszínűség - vagy itt inkább kiegyensúlyozatlanság- az egyes írások minőségében is megfigyelhető, mint erre szakmai lektorunk külön is kitért bírálatában. A Voigt Vilmos által fontosnak gondolt egységes elméleti jellegű meg közelítésmód is hiányzik talán a tanulmányok zöméből, de a csoporttá válás folyamatának, a valóságos/valódi vagy csak látszólagos/konstruált csoportoknak a leírása, szemantikai elemeinek értelmezése nem nélkülözi az egységes szempontrendszert. Különösen érdekes az a sokszínűség, amely a csoport-fogalom használatában megfigyelhető: a márkaközösségektől (Hetesi - Prónay) az alkotóközösségeken (Újvári) keresztül az intézményi (T. Molnár), foglalkozási (Barátné Hajdu), nemzetiségi (Propszt), szervezeti (Voigt) vagy éppen lokális (Szirmai) csoportokig. Azt látjuk, hogy bár mindegyikük esetében felmerül a csoporttá alakulás ellentmondásos jellege, éppen a jelek (jelvények, nyelvi és vizuális elemek, szimbólumok, azonosítók, logók, állandósult image-elemek) biztosítják a csoporttal való azonosulást vagy az attól való esetleges elkülönülést. Mind a konferencia-előadások, mind az elkészült tanulmányok bizonyítják, hogy a (csoport)identitás szemiotikai elvű vizsgálata további kutatások terepe lehet, és bízunk benne, hogy a Magyar Szemiotikai Társaság, az Új demokráciák és a humán kommunikáció kutatócsoport és az Identitáskutató Műhely további tudományos együttműködésének alapjául szolgálhat. ElőszóBALÁZS GÉZA: Közszemlére tett identitás (A csoportidentitás szemiotikája szegedi konferencia jelvénykiállításának megnyitójára)BARÁTNÉ HAJDU ÁGNES: Könyvtárosok identitásának meghatározó elemei (A könyvtárosok szerepe a változó társadalmi környezetben)BORBÁS GABRIELLA DÓRA: A csoportidentitás kifejezésének eszközei Jézus példázataiban és példázatcselekedeteibenDEÁK-SÁROSI LÁSZLÓ: Beowulf és Csaba királyfiDÖBÖR ANDRÁS: A reformkori politikai sajtó a nemzeti identitás és a polgári átalakulásszolgálatában az 1830-as években (Széchenyi István politikai programja a Jelenkor tükrében)GAÁL ZSUZSANNA: Egyetemisták identitásfejlődéseHETESI ERZSÉBET-PRÓNAY SZABOLCS: Csoportos fogyasztás és márkaközösségekMASSÁNYI KINGA ÉVA: A jelvény mint a csoport-összetartozás egyik kifejezőeszközeMÓZES DOROTTYA: A posztkoloniális csoportidentitás performatív szemiotikájaNAGY DÁNIEL: Az elbeszélés redundanciája mint identitásképző erő - avagy a narratív szituációk modellálásának értelméről Thomas MannJózsef és testvéreic. regényébenPROPSZT ESZTER: Egy "sváb" családtörténet szemiotikájaSZIRMAI ÉVA: Lokalitás a globális térben - avagy létezik-e szegedi identitás?T. MOLNÁR GIZELLA: Mert jugyusok vagyunk? (A JGYPK hallgatóinak identitása, kari, egyetemi kötődése)TÓTH SZERGEJ: Vörösök, fehérek, zöldekÚJVÁRI EDIT: Individuum és/vagy csoport a kortárs képzőművészetben (Csoportidentitás a Szög-Art csoportban)VOIGT VILMOS: A Magyar Szemiotikai Társaság csoportidentitásának szemiotikája